You are currently viewing Csendes gyerek, ne félj tőle

Csendes gyerek, ne félj tőle

A legtöbb szülő kétségbeesik és aggódással tölti el a csendes gyerek misztériuma. A csendes gyerek valójában nem egy probléma. Felesleges aggódni azért, mert hátrányok fogják érni az életben a csendes gyerekünket. Valójában ez nem teljesen igaz, hogy így lesz. Vannak olyan gyerekek, akik inkább extrovertáltak és később, felnőtt korukban pedig introvertáltak lesznek, mert sok rossz élet tapasztalatot szereztek az életük során. A csendes gyerekek sokszor pedig fordítva, felnőtt korukban lesznek inkább extrovertáltak. 

Bántják a csendes gyereket?

Az nem feltétlen igaz, hogy a csendes visszahúzódó gyerek rengeteg bántásnak és fájdalomnak lesz kitéve gyerekként. Ha a csendes visszahúzódó gyerek viszont nem áll ki magáért, akkor ne hangoztassuk neki, hogy mennyire erős és bátor, aki kiáll magáért. Mindig legyünk őszinték vele. Azonban ez nem azt jelenti, hogy csak a hibáit hangoztassuk neki. 

Nagyon fontos az önbizalma erősítése is, így amikben sikeres, emeljük ki. Ha a csendes visszahúzódó gyerek például az óvodában marad még plusz egy évet, akkor ne azt mondjuk rá, hogy évvesztes. A gyerek valójában nem évvesztes, hanem évnyertes, mert tovább tud játszani a többi gyerekkel, ami a szocializációhoz is fontos szerepet tölt be. Hiszen az iskolában már nem lesz annyi játékidő, ott már tanulnia kell.

A csöndes gyerek jó gyerek?

A csöndes gyerekek általában jó tanulók és az iskolában jól viselkednek. Nem fognak verekedni iskolatársakkal és a tanárokkal se lesz gondjuk. A csendes gyerekek általában mintaként szoktak szolgálni a többi gyereknek. A csendes visszahúzódó gyerekeknél a szomszéd néni se fogja csóválni a fejét, így nem lesz miért szégyenkeznünk a viselkedése miatt.

Csendes gyerek, mint probléma

A csöndes gyerekek inkább akkor szoktak probléma lenni, amikor a tanítónak nem tetszik a gyerek viselkedése. Megnyilvánulhat abban a tanító néni ellenszenve, hogy a gyerek nem jelentkezik az órán. Ekkor gondolhatja azt a tanító, hogy a gyerek nem figyel, vagy nem érti a tananyagot, esetleg nem is érdekli. Valójában a gyerek figyelni szokott, csak nem mer jelentkezni, annyira félénk, esetleg nem hisz magában.

Önvédelem miatt csendes gyerek

Előfordulhat, hogy a gyerek a rossz nevelés áldozata lett és ezért csendes. Nem minden gyermek veleszületett csendességgel rendelkezik, amikor az ingerekre érzékenyebben reagál. Előfordulhat, hogy valami nem ment neki, ezért kinevette a szülő és akaratlanul is bántotta. Egy szülő nem szándékosan szokta bántani a gyermekét, de ha rossz volt a napja, előfordulhat, hogy a gyereken csattan. 

Ha már komolyabb gondokkal küzd a gyerek és a csendessége feltűnően rossz neki, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a nevelésünkkel van a gond.

Ha egy csendes visszahúzódó gyereket bántanak az osztálytársai, csúfolják, akkor elég nagy a valószínűge annak, hogy a gyereknek nagyon alacsony az önbizalma. Azzal fontos tisztában lenni, hogy olyan ember nem létezik, hogy nincs önbizalma. Minden embernek van valamennyi önbizalma, csak egyeseknek nagyon alacsony.

Ha egy eddig extrovertált gyerek hirtelen elkezd visszahúzódni, akkor gyanakodjunk valamilyen problémára. Biztosak lehetünk benne, hogy valamilyen sérelem érte. Azt is vizsgáljuk meg, hogy kinek a társaságában válik csendessé.

Csendesség, mint alacsony önbizalom gyerekeknél

Gyermek és felnőtt közötti bizalom fontossága

A gyermek és a felnőtt közötti bizalom nagyon fontos. Ha meg van közöttük a bizalom, akkor nagyobb valószínűséggel fogja elmondani a gyerek a problémáját. Lehet egy trauma vezetett a gyerek csendességéhez, ezért pszichológusra van szükség. Nem szabad ezért sem figyelmen kívül hagyni, ha a gyerek viselkedése megváltozik, mert gyakran komoly probléma áll a háttérben. Ha a felnőttek gyakran veszekednek egymással, akkor egy esetleg felbukkanó asztma is jelezheti, hogy lelkileg nincs rendben a gyerek. Minden apró jelet fontos figyelnünk nem csak azt, hogy a gyerekünk hallgatag lett.

Csendes és boldogtalan gyermek

A szülői szigor is lehet a gyermek csöndességének az oka. Ha folyton engedelmeskednie kell a gyereknek, akkor a boldogsága útjába is állhat. Fontos, hogy néha engedékenyebbek is legyünk a gyerekkel. Kell egy egyensúly a gyerek életébe. Ha túl szigorúak voltak eddig hozzá a szülők, akkor ne legyünk hirtelen engedékenyek se, mert a gyerek teljesen össze fog zavarodni.

A boldogtalanság oka, hogy a gyerek mindig meg akar felelni a szülőnek, hogy ne legyen vele probléma.Ez a felnőttkorban is ahhoz vezet, hogy nem fog merni dolgokat megtenni. A bátortalanság egy boldogtalan felnőtt képében is tovább mehet. Nem lesz meg a bizalom a  gyereknek a szülei felé, így egy rossz kapcsolat is lehet köztük később.

Szorongó és csendes gyermek

A csendesség nem jár együtt a szorongással, viszont, ha a gyermek később szorongó lesz, az mindenképp a szülői és gyermek kapcsolat közötti bizalom felborulására vezethető vissza. Kutatók megállapították, hogy egy gyermeknek ha nincs meg a kötődés a nevelője iránt, akkor a jelenlétében szorongást is érezhet, míg távolléte nem biztos, hogy érdekli azzal a gyerekkel szemben, akinél meg van a kötődés a szülei iránt. Normális esetben, ha egy gyereket kiskorában elhagynak a szülei egy kis időre, akkor sírni fog.

gyermek és szülő közti kapcsolat

Félénk kisfiú a csendes gyerek

Amíg lányoknál nem számít annyira rossz dolognak, hogy csendes, a fiúknál nagyobb a kirekesztésnek az aránya, ha csendesek. A fiúknál az a normális, hogy bátrabbak, ezért jóval nagyobb a valószínűsége, hogy bántani, esetleg csúfolni fogják. A félénkség azonban egyenlően jelenik meg a kislányoknál és a kisfiúknál is. A félénk gyerekek kirekesztettsége negatív hatással van az érzelmi fejlődésre. 

Ha egy gyereknek rossz az érzelmi fejlődése, akkor nem fogja tudni rendesen kifejezni az érzelmet, ha fáj neki valami bántó szó vagy örül valaminek. Így a társait nem fogja rendesen megérteni, ami konfliktusokhoz vezethet.

Nem csendes a gyerek

Soha ne azt mondjuk másoknak, hogy mindig ilyen csendes a gyermekünk. Változtassuk meg a szavainkat, mondjuk inkább azt, hogy most kicsit csendesebb korszakát éli. Azért is fontos így beszélnünk róla, mert a csendes gyerekek se mindig csendesek. Ha azt a jelzőt használjuk rá, hogy ő ilyen, akkor azt is gondolhatja magáról, hogy baj van vele, de ez nincs így. Tulajdonképp ezzel még csak hazudni se hazudunk, mert sokszor tényleg csak átmeneti csendességről beszélhetünk.

Keressetek problémát a csendességre

Van, hogy néha csak egy egyszerű ok áll a csendessége hátterében. Ne azt kérdezzük meg tőle, hogy miért viselkedett így, mert ezzel csak ártunk neki. Vezessük rá, hogy hogy érezte magát. Ha meg van a bizalom köztünk, akkor el fogja mondani, hogy mi volt a gondja. Soha ne bagatelizáljuk el a problémáját. Inkább keressünk rá megoldást. Lehet, hogy azt gondolja, ha másképp viselkedett akkor kinevették volna. Éreztessük vele, hogy ettől nem kell félni, mert mindig ott leszünk neki és ránk számíthat.

Összegezve: A csendesség lehet egy veleszületett jellemvonás, ami nem probléma.  A csendesség viszont lehet egy kialakult dolog, ami a szülő miatt alakul ki, ezért egy boldogtalan gyerek áll a háttérben.